Ezen  létfontosságú „elfogaltságok” egyike, az alvás.

Még az egészséges életmód kapcsán is kevés szó esik arról, hogy a kialvatlanság, a nem megfelelő időtartamú/minőségű alvás krónikus fáradtsághoz, figyelem-összpontosítási nehézségekhez, pszichés, valamint – ennek következményeként – szomatikus zavarokhoz, végül pedig betegségekhez vezethet.

„Ki-ki nyugalomban?”

Az éjszakai alvásunk minőségét a melatonin nevű hormon biztosítja, aminek megfelelő mértékű „felszaporodásához” sötétre (nyugalomra, csendre) van szükségünk.

A tévé előtt elbóbiskolva, vagy késő estig a számítógép képernyőjét szemlélve, ezt a folyamatot gátoljuk. Ráadásul a megfelelő szintű „álmosító” hormon termelődése az éjszaka közepén – például fényinger hatására – lecsökken.

Ezért is fontos, hogy ha éjnek évadján ki kell mennünk az illemhelyre, ne kapcsoljuk fel a villanyt. Ezt a tanácsot  – különösen – a 30–35 év felettieknek tanácsos megfogadniuk, mivel ettől az életkortól ennek a hormonnak a termelődése fokozatosan és jelentősen csökkenhet.

A melatonin a triptofán nevű aminosavból képződik (a pulykahúsban, különféle magvakban, a tejtermékekben, gyümölcsökben és zöldségekben van jelen, felszívódását a szénhidrátok serkentik, így a legjobb pótlás lehet például a pulykahús zöldségkörettel).

A triptofánra egyébként más hormonok termelődéséhez is szüksége van a szervezetünknek, s ezek szintje is csökkenhet az életkor előrehaladtával. Ennek az aminosavnak a pótlása nem csak az alvászavarok, hanem más, elsősorban lelki működési zavarok megelőzése végett is fontos lehet.

Tanuljunk meg lazítani!

Az alvás mellett minden típusú pihenés és kikapcsolódás fontos a pszichés jóllétünk szempontjából. Ennek része gondolataink lecsendesítése is, amit manapság csak tudatosan vagyunk képesek megtenni. Erre különféle relaxációs, illetve stresszkezelő technikák léteznek, a progresszív relaxációtól a tai chin keresztül a jóga különböző formáiig. Ezeknek a „lazító” módszereknek, gyakorlatoknak (és a hozzájuk társuló filozófiáknak) az elsajátítása,  hasznos lehet a testi, lelki regenerálódásunk, sőt jól-létünk szempontjából is.

Hosszú ideig mifelénk ezeket a feszültség oldásában segítő módszereket afféle „elvont dolognak” tekintették, de pozitív hatásaikat számos nyugati tanulmány alátámasztotta, nem csak a pszichés stabilitás, hanem a krónikus megbetegedések megelőzésének vonatkozásában is.

Az alvás kémiája

A melatonint a tobozmirigy termeli, a szervezet biológiai (alvás-ébrenlét) ritmusának vezérlésében, a pihentető, mély alvás elősegítésében van fontos szerepe. Előanyaga a triptofán, amelyből napnyugta idején, sötétedéskor képződik. Előfordulhat, hogy a kontinensek közötti utazás, vagy más ok miatt a szervezetünk „biológiai órája” elállítódik, napi életritmusunk (ezen belül alvási/ébrenléti ciklusunk) felborul, vagy a mesterséges fényforrások megzavarják ennek a hormonnak a termelését, s ekkor testi tünetek (ólmos fáradtságérzet, étvágytalanság, fejfájás is „jelentkezhet”). Erre a jó példa a „jet lag”-nek nevezett utazási szindróma.

Mennyi alvásra van szüksége az embernek?

Egy felnőtt például (minden korlátozástól mentesen) 8–8,5 órát alszik, de ennek pontos értéke egyénenként változik. Vannak olyan emberek, akiknek ennél kevesebb, és olyanok is, akiknek ennél több alvásra van szükségük ahhoz, hogy testileg, szellemileg kipihentnek érezzék magukat.

Be lehet-e pótolni?

Sokan próbálják hétvégén behozni a hét közben „összegyűjtött" elmaradásukat az alvást illetően, azonban ezzel a stratégiával nem lehet teljes mértékben törleszteni a szervezetükkel szembeni adósságot.