Mit és mikor érdemes szűrni?
Szűrni olyan betegséget érdemes, amelynek népegészségügyi jelentősége nagy (gyakori, súlyos betegség), van olyan megelőző állapot vagy tünetmentes időszak, amikor a betegség szűrővizsgálattal kimutatható, és a korai felismerés után van olyan kezelési lehetőség, amellyel a betegség kialakulása vagy előrehaladása megakadályozható vagy késleltethető.Szerző: Dr. Palik Éva | Lektor:
De mit is jelent pontosan a szűrővizsgálat? A jelenleg érvényes meghatározás szerint (WHO 2000) a szűrővizsgálat egy olyan népegészségügyi szolgáltatás, amelynek során egy meghatározott népességcsoport tagjainak, akik esetleg nincsenek tudatában egy adott betegségre vonatkozó kockázatukkal, esetleg az adott betegség vagy szövődményeinek meglétével, felajánlanak egy olyan vizsgálatot, amellyel azonosíthatóak azok a személyek, akiknél a betegség, vagy kockázatának felismerése és kezelése több előnnyel jár, mint kockázattal. Nyakatekert, ugye?
Köznapira fordítva a szót, szűrővizsgálat az, amikor a lakosság egy, az adott betegség szempontjából tünetmentes csoportjában a betegség jelenlétét illetve kockázati tényezőit vizsgáljuk annak reményében, hogy a korai felismerés javítja a kilátásokat.
A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos irányelveket a WHO 1968-ban jelentette meg. A jelen irányelvek négy fontos kritériumot határoznak meg:
- A betegség/állapot: Fontos egészségügyi problémát jelentsen, amelynek természetes lefolyása, a tünetmentes szakaszból tünetes betegséggé átalakulása jól ismert legyen. Rendelkezzen tünetmentes, vagy korai tünetes szakasszaé
- A diagnózis: Szükséges olyan szűrővizsgálat, amely hozzáférhető, biztonsággal alkalmazható és elfogadott az adott népesség körében. Szükséges egy elfogadott irányelv, amely megfelelő vizsgálatokon és nemzeti egyetértésen alapszik, amely meghatározza, hogy kit tekintünk betegnek. A szűrés folyamatos kell legyen.
- A kezelés: Rendelkezésre kell álljon egy elfogadott és megalapozott kezelési módszer azok számára, akiket kiszűrünk a betegség korai szakaszában vagy a betegséget megelőző állapotban.
- A költségek: Az egy eset megtalálásának (és kezelésének) költsége arányban kell álljon a betegség kezelésének költségével.
Forrás: 123rf.com
Azaz a teljes népesség szintjén csak olyan betegséget szabad szűrni, ami gyakori, és a kiszűrt betegek kezelése javítja az életkilátásaikat. A szűrések rendszerint többlépcsősek, azaz sosem az egész lakosságot vizsgáljuk, hanem annak csak egy részét, amelyben a betegség előfordulása gyakoribb. A legegyszerűbb ilyen „előszűrés” az életkor szerinti szűrés. A veleszületett betegségeket gyerekkorban érdemes szűrni (például egyes anyagcsere-betegségeket már az újszülött osztályon vizsgálnak), míg az életkor előrehaladásával gyakoribbá váló betegségeket életkorhoz kötötten (pl. mammográfia).
Előszűrést jelenthet a családi halmozódás felderítése, illetve egyéb egyszerűen felderíthető kockázati tényező (pl. elhízás) azonosítása.
Tehát a szűrővizsgálatok arra jók, hogy felderítsük azokat, akik egy betegség fokozott kockázatával élnek (bár lehet, hogy nem is tudnak róla), és körükben felderítsük azokat, akiknél a betegség (vagy annak megelőző állapota) már tünetmentes formában jelen van. Tesszük ezt annak reményében, hogy az időben megkezdett kezeléssel a betegség visszafordítható, vagy előrehaladása lassítható. Tegyen Ön is egészségéért!