Egymástól különböző molekulák között fellépő vonzó kölcsönhatás.

Minden nemű fizikai aktivitáshoz, sőt még az alváshoz is energiára van szükségünk. Ezt az energiát szervezetünk a táplálék útján bekerült, vagy raktárainkban lévő szénhidrátokból, kisebb arányban zsírokból, ritkán fehérjékből nyeri (a fehérjéket szervezetünk nem raktározza). Ezekből a tápanyagokból lesz az energia (ATP) CO2 és víz képződése mellett, amely segítségével izmainkat működtetni tudjuk. Alapjában véve az energianyerő anyagcsere folyamatok kétféleképpen mehetnek végbe. Az egyik az, amikor elegendő oxigén van jelen sejtekben. Ilyenkor 1 molekula szénhidrátból 36 ATP - t tudunk nyerni. Ezt a folyamatot nevezzük aerob energiaszolgáltató folyamatnak.

Az az intenzitási szint a mozgás során, amikor elegendő oxigén van jelen izmainkban és tejsav még nem képződik. Energetikai szempontból az aerob folyamat kedvezőbb, mint az anaerob, mivel lényegesen több energiát nyerhetünk 1g szénhidrátból.

Másnéven stroke (sztrók). Az agy területén kialakuló érelzáródás, ami miatt az agy egy része nem jut tápanyagokhoz és oxigénhez. Ha az elzáródás több órán keresztül fennáll, a sejtek el is halnak. Tünete az érintett területtől függ, lehet zsibbadás, mozgás-, beszéd- vagy érzészavar, illetve gondolkodásbeli változás vagy szédülés.

Hirtelen kialakuló, és rövid idő alatt változó betegség, vagy egy krónikus betegség hirtelen fellángolásának időszaka (akut fellángolás).

Az albumin ürítés méréséhez rendszerint vizeletgyűjtésre van szükség. Az albumin/kreatinin hányados mérése a vizeletből gyűjtés nélkül is lehetővé teszi, hogy az albuminürítés mértékéről képet kapjunk.

Az albumin a vérplazmában jelen levő egyik fehérje, az egyik legkisebb. A vizeletbe nem, vagy csak nagyon kis mértékben kerül át. Ha a vese szerkezetét károsodás éri, a kissé nagyobb pórusokon az albumin is át tud kerülni a vizeletbe. Albuminuriának nevezzük, ha csak az albumin ürül, de a nagyobb fehérjék nem jutnak át. Ez gyakran nemcsak a vese betegségére utal, hanem az egész szervezetet érintő érkárosodásra, az érbelhártya nem megfelelő működésére.

A fokhagyma illatáért felelős vegyület.

Az Alzheimer-kór a szellemi képességek hanyatlásával (elbutulás), a gondolkodási funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd a biológiai funkciók leépülésével járó, idült lefolyású, lassan előrehaladó betegség. Az Alzheimer-kórt Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le 1907-ben.

A fehérjék alap alkotó egységei, az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az élő szervezetekben 25-féle aminosav található, ezek közül 20 fehérjeépítő. Egy részüket a szervezet nem képes előállítani (esszenciális aminosavak), ezeket a táplálékkal kell bevinni.

Amikor sejtjeink nem rendelkeznek elegendő oxigénnel, akkor 1 molekula szénhidrátból mindössze 2 ATP képződik, mely mellett tejsav halmozódik fel. Később a tejsav lebomlik CO2-ra és vízre, mely a légzéssel kijut szervezetünkből.

A baktériumok életműködéseit gátló kémiai anyag, gyógyszer. Több típusa van, melyek a kórokozó baktériumok különböző típusai ellen hatásosak. Alkalmazásuknál a beteg korát, nemét, állapotát és fennálló krónikus alapbetegségeit is figyelembe kell venni.

Daganatok képződése ellen ható (daganatellenes).

Vírusok, baktériumok vagy gombák életműködéseit gátló, vagy azokat elpusztító kémiai anyagok.

Olyan szabad elektronokkal rendelkező molekula, amely ezáltal képes az oxidáló anyagok, főként szabad gyökök semlegesítésére. Az antioxidánsok az oxidációt gátolják, ami elektron elvétele más anyagoktól.

Az antocianinok olyan kék, lila színanyagok, amelyek számos zöldségben és gyümölcsben (pl. szőlő, padlizsán, szilva) megtalálhatók.

A szervezetben zajló biokémiai folyamatok összessége

A légutak simaizmainak valamilyen hatásra létrejövő fokozott összehúzódása, ami a légutakat szűkíti. Rendszerint rohamokban jelentkezik, amelyeket egyeseknél allergének váltanak ki, másoknál stressz, testmozgás, vagy nem azonosítható ok vált ki.

Érelmeszesedést okozó.

Adenozin-trifoszfát, három foszfátcsoportot tartalmazó nukleotid. Minden sejtben szabad állapotban megtalálható, a sejten belül szállít energiát, mely bomlásakor felszabadul.

Olyan molekula, amely "vonzó" hatása révén a sejtek közeledését váltják ki.

Testi kromoszómák révén történő öröklődés.