A vastag- és végbélrák

Míg a végbélrákok inkább a férfiaknál jelennek meg nagyobb számban, addig a vastagbél többi részén elhelyezkedő daganatok kialakulása főként a nőket érinti. A végbélrákos esetek kb. 5%-ában a tumor a vastagbél több helyén egyszerre jelenik meg, vagyis – úgy látszik –, itt valóban nem átterjedésről van szó, hanem egyidejű megjelenésről.

Honnan ered a baj?

A vastagbél (colon) az emésztőrendszer utolsó szakasza, amely a vékonybél végén elhelyezkedő vakbéltől a végbélnyílásig terjed. Az ezen a területen kialakuló rosszindulatú daganatokat nevezzük vastagbélráknak.

Ezt az elnevezést, a tumor pontos elhelyezkedése alapján, tovább osztályozhatjuk. Mivel a vastagbél több részből áll – a felszálló, a haránt, a leszálló, a vastagbél szakasz, majd az S-alakú szigmabél, és a végbél (rectum) –, a közelebbi nevet a tumor pontos helyzete alapján határozzák meg a szakorvosok.

A vastagbélrákok háromnegyede a szigma- és végbélben alakul ki, míg a maradék kb. 25%-uk a vastagbél többi részén. A végbél közvetlen végbélnyílás előtti szakaszának fontos funkciója a széklet visszatartása. Ez a „folyamat” bonyolult idegi szabályozás alatt áll, így minden terápiás beavatkozás során törekedni kell annak épségben tartására. (Természetesen, ha a tumor ezt a szakaszt érinti, ez nem lehetséges).

A daganatok főként adenokarcinómák (a mirigyekből kiinduló mirigydaganatok), a vastagbélrák esetén a bélnyálkahártya mirigyállományából indulnak ki. A kezdeti elváltozás a nyálkahártya gombszerű megvastagodása vagy növekedésnek induló polipja (a polipok kisebb-nagyobb nyálkahártya-növedékek, jóindulatú szövetszaporulatok, amelyek bárhol kialakulhatnak a szervezetünkben, ahol nyálkahártya van, mégis vannak területek, ahol nagyobb gyakorisággal fordulnak elő). A polip a szűrővizsgálat során felfedezhető, s – szerencsére – csak igen kis hányada alakul át rákos daganattá.

A rosszindulatú elfajulás elsősorban a nőgyógyászati (emlő-, petefészek-, méh-) daganaton átesett nőket veszélyezteti.

Forrás: 123rf.com

Ahogy a tumor növekszik, előbb a bélfal külsőbb szövetelemeire, majd a bélfal határát áttörve a környező szövetekre, illetve a nyirokutakon keresztül a környező nyirokcsomókba terjed. Az erekbe hatolva, az érpályán keresztül, először főként a májba (illetve a tüdőbe és az agyba) is áttétet adhat, gyakran már a nyirokcsomókban történő megjelenés pillanatában, mivel a vastagbél felől az erek először oda futnak. Ez alól csak a végbél végső szakasza kivétel, amelynek keringése elkerüli a májat.

Milyen tényezők hajlamosítanak a vastag- és végbélrákra?

A családi halmozódás egyértelmű, ami genetikai okot is feltételez. A családban korábban előforduló vastagbélpolipok szintén növelik a vastagbélrákok kifejlődésének kockázatát. A gyulladásos bélbetegségek – főként a colitis ulcerosa (a fekélyes vastagbélgyulladás), és a Crohn-betegség (az emésztőrendszert érintő gyulladásos betegség, amely a fiatalok betegsége, de nem ritka gyermekkorban és 60 év felett sem. Az egész emésztőtraktust érintheti, a szájüregtől a végbélnyílásig).

A genetikai tényezők között megemlítendő a nem poliposus vastagbélrák (Hereditary Nonpolyposis Colorectal Carcinoma = HNPCC), amely egyfajta öröklött génmutáció következménye. A hibás gént hordozó személyek esetében 70–80% az esélye a rák kialakulásának, általában már 50 éves kor előtt. Sajnos ez a génmutáció a méhtest, a gyomor, a vékonybél és a petefészek rákos elfajulásának kockázatát is megnöveli. Akiknek a családjában már előfordult a betegség, azoknál fokozott a kockázat a betegség kialakulására.

A másik öröklött kórkép az ún. familiaris poliposis coli, amikor a vastagbélpolipok családi halmozódását észleljük.. Ebben az eseten is fokozott a betegség létrejöttének kockázata, bár nem olyan mértékben, mint az HNPCC esetében.

Hajlamosíthatnak a betegség kialakulására a gyakori gyulladásos bélbetegségek is. Kevesen tudják, hogy a helytelen életmódbeli és táplálkozási szokásaink is előidézhetik ezt a kórt. Ha valaki rendszertelenül és helytelenül táplálkozik és keveset mozog, a vastagbélben koncentráltan jelen lévő, a szervezet számára szükségtelen, káros, rákkeltő salakanyagok a lelassult emésztés miatt mérgezik az emésztőrendszert.

Tünetek, amelyekre figyelni kell!

A vastagbélrendszer tumorai lassan növekednek, így hosszú ideig tünetmentes lehet a beteg.

Amikor a betegség tünetei megjelennek, azok függenek a tumor helyétől és típusától.

Az első – de nehezen megfigyelhető – tünet az okkult (rejtett) vérzés lehet, amely szabad szemmel nem látható. A legtöbb vastagbélrák csak enyhén vérzik. A vér jelenlétét a székletben (a rák korai stádiumában) csak székletvérteszttel (Wéber-teszt) lehet kimutatni. A beteg számára is észrevehető vérzés vagy csíkszerű, vagy a bélsárral keveredett. Minél távolabbi béltraktusból jön, annál jobban keveredik a széklettel. A vérzéssel akkor is fel kell keresni a szakorvost, ha orvos által már korábban diagnosztizált aranyere vagy divertikulózisa (a bél nyálkahártyájának kitüremkedése az izomrétegen át) van valakinek.

A vérvesztésre utaló tünetek lehetnek a fáradtság- és gyengeségérzet, amelyek gyakran – hosszú ideig – egyedüli jelei a betegségnek. További rákos elváltozásra utaló jel lehet a vérszegénység, a betegséggel összefüggésben kialakult felületes vénákat érintő gyulladás, avagy trombózis.

A bizonytalan hasi panaszok – puffadás vagy a széklet rendszerességének, állagának (székrekedés–hasmenés) váltakozása szintén figyelmeztető jel lehet. Ez utóbbi tünet a daganat okozta szűkületre utalhat. A hasi fájdalom már viszonylag később jelentkezik.

A bal (leszálló) vastagbélszakasz tumorai már a kezdeti stádiumban is elzáródást tudnak okozni, mivel itt kisebb a bél átmérője és a béltartalom már valamivel szilárdabb. A fájdalom sem a tumortól, hanem az általa okozott székrekedéstől van. Előrehaladottabb esetben már hányás is jelentkezik.

A jobb (felszálló) szakasz tumorai sokkal később okoznak elzáródást, mivel a béltartalom itt még folyékony, és a bél átmérője is nagyobb. Ilyen esetekben a felfedezett tumor gyakran már akkora, hogy az orvos a hasfal tapintása során is észlelheti.

A végbélrák további tünetei lehetnek: a fájdalmas székletürítés, illetve a székelést követően jelentkező inger, miszerint a széklet nem ürült ki teljesen.

A vastag- és végbélrák általános tünetei lehetnek az ismeretlen eredetű láz, és a testsúlyvesztés is.

Jó, ha tudja,

• hogy a tünetek nem csak rosszindulatú daganatot jelezhetnek, ezeket csak akkor lehet a betegség „számlájára” írni, ha annak meglétét célirányos vizsgálatok sora támasztja alá,
• hogy a vastag- és végbélrák a legjobban szűrhető, tehát a korai stádiumban felismerhető daganatos betegségek közé tartozik, így 40–50 éves kor fölött – különösen azoknál, akik valamiért veszélyeztetettek – az évenként elvégzett szűrővizsgálatok életmentőek lehetnek.