Lépések a gyógyulás felé

A szűrés fontosságáról

A megfelelően szervezett szűrés tehát a kezelés hatékonyságát növeli. Ennek feltétele, hogy a szűrésre meghívottak valóban éljenek ezzel a lehetőséggel, és menjenek el a szűrővizsgálatra! A megjelenésben való eltéréssel magyarázható például az amerikai és a magyar mortalitási (halálozási) adatok közötti különbség. Mindez összefügg az egészségtudatossággal. Hazánkban évente mintegy nyolcezer „új” vastag- és végbéldaganatos beteget regisztrálnak, közülük évente csaknem ötezren halnak meg, az USA-ban az új betegek száma százötvenháromezer, közülük azonban „csak” mintegy ötvenháromezret nem sikerül megmenteni, vagyis a gyógyulási arány – nyilván a szűrések elterjedtsége miatt – ott jóval nagyobb.

Sebészi ellátás, kemo- és sugárterápia, támogató kezelések

A műtét típusa nagy mértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől.

A szokványos sebészi megoldást a daganatot tartalmazó bélszakasz mielőbbi eltávolítása jelenti. A sebészeti beavatkozás során az érintett bélszakaszt is és a környező nyirokcsomókat is eltávolítják.

Ha a tumor már a környező nyirokcsomókban is megjelent, a műtétet követően a kemoterápia is indokolt, de a nyirokcsomó esetében negatív esetek egy részében is szükség lehet kemoterápiára. A kemoterápia lényege: a beteget olyan gyógyszerekkel (sejtmérgekkel, citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a daganatsejtek szaporodását gátolják és/vagy azokat megölik. Mivel a kemoterápia nem helyi, hanem általános, az egész szervezetre ható, ún. szisztémás kezelésmód, számos mellékhatása is van. Ilyen lehet a vérképzőszervekre gyakorolt hatásként létrejövő fehérvérsejtszám-csökkenés, a vörösvértesszám megkevesbedése vagy a vérlemezke szám csökkenése.

Amikor a vérkeringésben keringő daganatsejteket pusztítjuk el kemoterápiával - azaz az ún. mikroáttéteket öljük meg - elősegítjük, hogy ne is alakulhasson ki a létfontosságú szervekben, így a májban, tüdőben, csontokban stb. áttét. Amikor már távoli áttét is kialakult, a kemoterápia az áttétek további növekedését gátolja meg, így sok esetben a tumorméret csökken. Ami a beteg számára a legfontosabb: mérséklődnek a tünetek, csökkennek a panaszok. Sajnos, ez nem jelenti azonban azt, hogy a betegséget áttétes formában meg tudjuk gyógyítani, de ami igen fontos, a beteg életminőségét javítani tudjuk.

A sugárterápia (radioterápia) lényege: nagy energiájú sugárzás irányítása és leadása egy adott régióra, ill. célzottan a daganatra. A sugárzás a test szövetein áthaladva elpusztítja a tumorsejteket és/vagy megakadályozza azok további szaporodását. Ezáltal csökken a daganat mérete. A besugárzást kétféle módon lehet végezni: külsőleg vagy belsőleg. Külső besugárzásnál egy készülékből juttatják el a sugárzást a testben lévő rosszindulatú daganathoz. Belső besugárzásnál radioaktív anyagot tartalmazó kis tartályokat (kapszula, tű, drót) helyeznek el közvetlenül a tumorba vagy annak közvetlen szomszédságába.

A sugárterápia a daganatos betegség kezelésére önmagában is alkalmas lehet bizonyos esetekben (pl. agyi áttétek ellátása). A rutinszerű alkalmazására a végbéldaganatok esetében kerül sor, kemoterápiával kombinálva (ún. radiokemoterápia), amikor a tumorméret megkisebbítésével akár szervmegtartó műtétet is tud végezni a sebész, azaz meg tudja tartani a végbél záróizomzatát, és nem kell vendégvégbélnyílást képezni, ami lényegesen jobb életminőség elérését eredményezi.

A kolorektális (vastag-végbél) rák kezelésében a sebészeti beavatkozás, a sugár- és kemoterápia mellett az utóbbi időben hangsúlyos szerepet kap az ún. célzott (vagy korábban biológiai terápiának nevezett) terápia adása. Utóbbi a patológiai leleten alapul, és a növekedési receptorok blokkolásával képes a daganat osztódását megállítani. Kemoterápiával kombinálva áttétes esetekben a túlélést is jelentősen megnöveli.  Beszélnünk kell még a támogató, vagy más néven szupportív kezelésekről is. A támogató kezelés(ek) a daganatos betegség vagy a kezelés által okozott tünetek, panaszok csökkentését, megszüntetését célozza, célozzák.

Sebészeti beavatkozás után a kezelés, a beavatkozástól és a betegség stádiumától függően, sugárkezeléssel és kemo- és targetterápiával, valamint támogató (szupportív) kezeléssel is kiegészíthető. A támogató kezelés egy speciális – onkológiai ajánlásban törzskönyvezett – tápszert jelent.

Új utakon a daganatterápia

Amit az előzőekben láttuk, új utak nyíltak meg a kolorektális rák ellátásban az ún. célzott terápiák bevezetésével. Azt mondhatjuk, hogy a kemoterápia úgy viselkedik, mint a szőnyegbombázás, azaz a tumorsejteken kívül elpusztít jó sejteket is. Ezzel szemben a célzott terápia - ahogy nevében is benne van - célzottan pusztítja a daganatsejteket, mint egy mesterlövész. Ma már arra is lehetőség van, hogy az áttétes góc felé irányuló új erek képződését, amit érújdonképződésnek nevezünk, gátolni tudjuk. Így nem kap a tumoros góc kellő tápanyag- és oxigénellátást. Kemoterápiával kombinálva az érújdonképződést gátlót igen jó tumorválaszt- azaz tumorméret-csökkenést érhetünk el.

Forrás: 123rf.com

Jó, ha tudja!

A célzott terápiák ma már Magyarországon is elérhetőek. Fontos, hogy a daganatos betegek centrumokban legyenek ellátva, ahol az onkoteam dönti el, kinek milyen típusú kezelésre van szüksége - és amennyiben a célzott terápia is bevetésre kerül, az orvoscsapat megfelelőn gyakorlott abban, hogy az esetleges mellékhatásokat is ellássa. A célzott terápiák mellékhatásai teljesen eltérőek a kemoterápia okozta mellékhatásoktól! Az érújdonképződés-gátló esetén fontos tudni, hogy a beteg vérzékenyebb lehet, ezért óvakodni kell a szúró-vágó szerszámok használatától, és fontos tudni, hogy egy esetleges sebészi (fogászati is) beavatkozás esetén kellő ideig kell a gyógyszert kihagyni (-4-6 hét). A vérnyomás gondosan monitorozandó (nyomon követendő rendszeres mérésekkel). Lehet, hogy a megszokott vérnyomáscsökkentők adagján is módosítani kell. A célzott terápiák másik csoportja esetén, a növekedésifaktort kötő receptorokon ható készítményeknél gyakori a bőr- és körömelváltozások kialakulása. Ez néha kellemetlen, mert az arcon-nyakon a „kamaszkorihoz hasonló” bőrelváltozások jelennek meg. Ellátásuk megfelelő bőrápolást igényel, néha antibiotikum adására is szükség lehet.

Prevenció, prevenció, prevenció!

Az elsődleges megelőzés (prevenció) a kockázati tényezőként említett állapotok lehetőség szerinti kiküszöbölését, vagyis a kolorektális rák kialakulásának megelőzését, illetve a már meglévő betegség célirányos kezelését jelenti.

Az elsődleges prevencióban az egészséges táplálkozás és a megfelelő mennyiségű mozgás szerepét azonban nem lehet eléggé és elégszer hangsúlyozni.

Különösen kerülni kell a székrekedésre hajlamosító táplálkozási szokásokat, elsősorban a rostszegény táplálkozást, hiszen a rostok megkötik és a bélcsatornában tartják a folyadékot, amelynek fontos szerepe van a széklet lágyan tartásában. A rendszertelen étkezések, a fehérje, a finomított pékáruk és a finomított (egyszerű) szénhidrátot (cukrot) tartalmazó ételek fogyasztása, a túlzott zsírbevitel (az állati zsiradékok), ezzel szemben az elégtelen folyadékbevitel ugyancsak a kockázatnövelő tényezők sorába tartoznak. Nem eléggé köztudott, de a „kiemelt kockázatú” csoportba tartoznak a keveset mozgók, az inaktív életvitelt élők, a dohányosok, az alkoholt túlzott mértékben fogyasztók is.

Minthogy a kockázati tényezők hiányában is kialakulhat a vastagbélrák, az ún. másodlagos prevenció, a rendszeres szűrés is fontos, különösen 50 éves kor felett, hiszen a korosodás is rizikónövelő tényező. A legkisebb gyanú esetén is érdemes tehát kolonoszkópiát (végbéltükrözést) végeztetni, és a felfedezett polipokat el kell távolíttatni.

Igyunk tejet?

A kalcium feltehetően csökkenti a vastagbélrák és az emésztőszervi daganatok kockázatát férfiak és nők esetében egyaránt egy kiterjedt amerikai tanulmány szerint, amelynek eredményeit az Archives of Internal Medecine című amerikai folyóiratban tették közzé. Az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet felmérése 293 907 férfire és 198 903 nőre terjedt ki.

A vizsgálatok azt igazolták, hogy a kalcium csökkenti a kóros sejtburjánzást és előidézi a gyomor és a bélrendszer sejtjeinek regenerálódását, ezenkívül tehermentesíti az epehólyagot, semlegesíti a zsírsavakat, potenciálisan csökkentve így a vastagbél nyálkahártyájának sérülését.