A sport több, mint gyógyszer

Nem csak bizonyos szervi betegségek megelőzésében és kezelésében, hanem a stressz talaján kialakult hangulatzavarok és egyéb panaszok gyógyításában is jelentős szerephez jut a test edzése.

Szerző: Molnár Ágnes | Lektor: Dr. Boros Szilvia

A manapság oly sokat emlegetett rekreációban – a feszültségek, a fáradtság oldását, a fizikai és szellemi teljesítőképesség helyreállítását szolgáló aktív szabadidő-eltöltésben – is fontos szerepe van a mozgásnak. A sportolás, a fizikai aktivitás pozitívan hat az életminőségre. Javítja az alvást, segít a lelki egyensúly fenntartásában, a fizikai, mentális teherbíró-képesség megőrzésében és számos kedvező élettani hatást is kifejt (fokozza az étvágyat, javítja az emésztést).


A sport azért is hasznos, mert:

  • jótékonyan hat az immunrendszerre.
  • Csökkenti a lelki zavarok (szorongás, pánikbetegség, depresszió) kialakulásának kockázatát.
  • Növeli a szellemi, testi erőnlétet és érzelmi stabilitást.
  • Segít a stresszoldásban.
  • Növeli az önértékelést.
  • Jó közérzetet biztosít és javítja az életminőséget.

Tudta, hogy…

  • azoknál, akik csak alkalomszerűen mozognak (például egy síszezonban egy hétig „sportolnak” csak, akkor viszont teljes intenzitással), nagyobb a balesetek vagy a kimerülés kockázata, mint a folyamatosan, hetente többször is sportolóknál, illetve azoknál, akik legalább napi félórát szánnak erőnlétük megőrzésére, testük fizikai karbantartására?
  • a rosszul felépített, nem egyénre szabott edzésterv, vagyis a „túledzés” kifejezetten egészségkárosító lehet?

 

 Nem árt az óvatosság!

Az életkor előrehaladtával nő a sérülésveszély, ezért az idősebb korosztálynak érdemes óvatosabbnak lennie a sportág és edzésprogram megválasztásában. Számukra ajánlható minden olyan mozgásforma rendszeres gyakorlása (úszás, séta, kocogás), ami nem jár hirtelen mozdulatokkal. Az idősebbeknek a gyakorlatok végzésekor érdemes fokozottabban odafigyelni a helyes testtartásra, hogy a gerinc sérülését elkerüljék.

Akiknél szervi elváltozások mutathatók ki (mozgásszervi, koszorúér-betegség, szív- és érrendszeri, légúti és anyagcsere-betegségek, elhízás, daganatos betegség stb.), mielőtt bármilyen sporttevékenységbe fognak, kérjék ki kezelőorvosuk, sportorvos, illetve gyógytornász tanácsait.

Ajánlott edzésfajták

A cardio-edzést a szív-ér rendszerre kifejtett jótékony hatása mellett a kedvező lelki és szellemi hatások miatt is ajánlják az orvosok.

Az úgynevezett aerob edzésformák közé tartozik például a kerékpározás, evezés, lábgépezés, sífutás, illetve a kocogás. Az erőedzés közepes súlyokkal (szabadsúllyal) és ellenállással szemben végzett gyakorlatokat takar, míg a testzsírarány-csökkentés kis súlyokkal, nagy ismétlésszámban végzett gyakorlatokat jelent, cardio-val kombinálva.

Hetente három-öt alkalommal érdemes látogatni a fitnesztermet. Egy edzés 30–75 percig tartson A hosszabb tréningek után mindig iktassunk be egy nap pihenőt az izmok regenerációja érdekében. Két-három sorozatot érdemes egy edzés alatt végezni. Ajánlatos, hogy kezdetben egy sorozat öt ismétlést tartalmazzon.

Az alvászavarok, a tartós stresszhatások közömbösítésére, a lelki egyensúly megteremtésére azonban bármilyen más sportág is alkalmas. Például a labdajátékok, a technikai (autó-motor, búvárkodás, vitorlázás stb.), a küzdősportok (karate, kungfu, tai-chi stb.) és még a szellemi sportok (pl. sakk) is sokat javítanak az általános testi, lelki, szellemi közérzeten.

 

 

Irodalom

U. S. Department of Health and Human Services: Physical activity guidlines for Americans, 2008.