Mozogj, hogy mozoghass!
A szív- és érrendszeri betegségek, elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása közvetlen összefüggésben áll a mozgásszegény életmóddal. Előzzük meg a bajt és mozogjunk rendszeresen!Szerző: Molnár Ágnes | Lektor: Dr. Boros Szilvia, Dr. Bognár József
Az iparilag fejlett társadalmakban a népesség fizikai aktivitása jelentősen csökkent, általánossá vált az ülő életmód, amely részben a munkavégzés jellegével, részben a gépesített háztartásokkal (az izommunkát otthon is kiváltják a gépek), a passzív szabadidős elfoglaltságokkal (tévézés, számítógépezés stb.), a közlekedési szokások megváltozásával (kevesebb gyaloglás) hozható összefüggésbe. Életmódfelmérések szerint a magyar népesség 80–90 %-a állítja azt, hogy nem mozog eleget. A mozgásszegény életmód számos krónikus betegség kialakulásának kockázatával jár. Ezek közül a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a cukorbetegség a legjelentősebbek, ráadásul közvetlen összefüggés van a mozgásszegény életmód és például a szívinfarktus okozta halálozás között.
Forrás: 123rf.com
A láb mindig „kéznél” van!
A kedvező élettani hatások már rendszeresen végzett, közepes intenzitású (800–2000 kcal energia-felhasználással járó, heti ötször félóra) mozgás hatására is bekövetkeznek.
A mozgásszegény életmód megváltoztatásával kapcsolatban a legfontosabb az elhatározás, és az eltökéltség.
Napi 30 perc mozgás – legalább hetente öt alkalommal – már jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, vagyis egy sor, betegségre hajlamosító tényezőt kiiktassunk az életünkből.
Tökéletesen megfelelő mozgástevékenység például a gyaloglás. Aki nem otthon dolgozik, annak minden nap el kell jutnia a munkahelyére, illetve onnan haza. Ez is kiváló alkalmat nyújthat a napi rendszeres testmozgásra, hiszen meg lehet tenni néhány megállónyi távolságot gyalog is… Amennyiben a munkahelyünk nincs túl messze, az oda- és visszafelé vezető utat is megtehetjük gyalogosan.
A lépcsőmászás szintén jó lehetőséget ad a testmozgásra. Ha emeleten dolgozunk, lakunk, lift helyett lépcsőzzünk. A fokozatosság elvét azonban itt is tanácsos betartani. A „sima” gyaloglást tízperces sétával, a lépcsőzést 2–3 szinttel kezdjük, s fokozatosan, néhány naponta emeljük az adagot.
Ezért is fontos, hogy vegyük figyelemben a saját teljesítőképességünket, törekedjünk a fokozatosságra, ne hajszoljuk magunkat bele a túlzásokba! Nyugodtan szakítsuk félbe a magunkra kirótt, vagy az edzőteremben végzett gyakorlatsort, iktassunk közbe kisebb pihenőket, ha nem bírjuk a tempót!
Mint minden életreform-projektnél, nagyon fontos, hogy ha egyszer elkezdtük a rendszeres testedzés bármilyen módját, ne tántorítsanak bennünket el az apróbb kudarcok, vagyis ne hagyjuk abba!
Lassan a testtel!
Az egyik napról a másikra, hirtelen „bevezetett” vagy a túlzásba vitt testmozgás ellenkező hatást válthat ki. Túlterhelheti, károsíthatja szervezetünket, degeneratív elváltozások léphetnek fel.