Életminőségünk a statisztikák tükrében
A halálozásnál fontosabb adat lehet az egyes kórállapotok, egészségkárosodások miatt létrejövő munkaképtelenség. Lássuk, milyen tényekről számolnak be a statisztikák!Szerző: Dr. Gulyás Tamás | Lektor: Dr. Marton István
Ezt az életévekre vetített munkaképtelenség (ÉVMK) mutatószáma fejezi ki legjobban, egyfajta összefoglaló mutatószám, amely kombinálja a betegségek, rokkantság és halálozás hatását a lakosság egészségére. Az alábbi táblázat a hazai munkaképtelenség 90%-áért felelős tíz vezető „állapotot” mutatja, csökkenő sorrendben, férfiakra és nőkre külön lebontva.
|
Életévekre vetített munkaképtelenség (ÉVMK) |
|
|
Férfiak teljes ÉVMK% |
Nők teljes ÉVMK% |
|
1. Szív- és érrendszeri betegségek 23,6 |
Szív- és érrendszeri betegségek 22,6 |
|
2. Neuro-pszichiátriai zavarok 18,6 |
Neuro-pszichiátriai zavarok 20,5 |
|
3. malignus tumorok 17,8 |
malignus tumorok 16,2 |
|
4. Emésztőrendszeri megbetegedések 10,0 |
Emésztőrendszeri megbetegedések 7,4 |
|
5. Baleseti sérülések 6,8 |
Érzékszervi betegségek 6,5 |
|
6. Szándékos sérülések 5,5 |
Mozgásszervi betegségek 6,3 |
|
7. Érzékszervi betegségek 4,4 |
Légzőszervi megbetegedések 4,5 |
|
8. Mozgásszervi betegségek 3,1 |
Baleseti sérülések 4,1 |
|
9. Légzőszervi megbetegedések 2,6 |
Szándékos sérülések 1,9 |
|
10. Fertőző és parazita által okozott betegségek 1,2 |
Cukorbetegség 1,7 |
(Forrás: WHO 2003.)
Forrás: 123rf.com
Mint látható, Magyarországon e vonatkozásban is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a neuro-pszichiátriai (az agyi működészavarral kapcsolatban lévő magatartászavarok, például epilepszia depresszió stb.) vezetik a listát. A neuoro-pszichiátriai betegségek a halálozásban nem játszanak meghatározó szerepet, de a társadalomra gyakorolt hatásuk jelentős, így bármely prevenciós életmódprogramnak nagy hangsúlyt kellene helyezni megelőzésükre, az állapotromlás megfékezésére, nem csak gyógyszeres kezeléssel, hanem a különböző stresszkezelő technikák, önismeretei módszerek és relaxációs eljárások megtanításával (másodlagos megelőzés).
Az inaktivitáshoz vezető tényezők
A kockázati tényezők, szintén fontos képet adnak országunk egészségi állapotáról és rávilágítanak azokra az elemekre, amelyeknek kezelése alapvető jelentőségű. Az alábbi táblázat azokat a kockázati elemeket mutatja be, amelyek végül munkaképtelenséghez vezetnek.
|
Életévekre vetített munkaképtelenség (ÉVMK) |
|
|
Férfiak teljes ÉVMK% |
Nők teljes ÉVMK% |
|
1. dohányzás 25,5 |
dohányzás 15,2 |
|
2. alkoholfogyasztás 22,8 |
magas vérnyomás 11,8 |
|
3. magas vérnyomás 12,6 |
magas testtömeg-index 9,1 |
|
4. magas koleszterinszint 9,5 |
magas koleszterinszint 8,1 |
|
5. magas testtömeg-index 6,7 |
alkoholfogyasztás 6,8 |
|
6. alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás 6,2 |
alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás 5,0 |
|
7. mozgásszegénység 3,8 |
mozgásszegénység 3,9 |
|
8. ólom 1,1 |
nem biztonságos nemi érintkezés 2,1 |
|
9. fertőzés egészségügyi ellátás során 1,0 |
szilárd tüzelőanyag füstje 1,2 |
|
10. kábítószer-élvezet 1,0 |
gyermekkori szexuális abúzus 1,0 |
(Forrás: WHO 2003.)
A táblázatból kitűnik, hogy a listát mindkét nem esetében a dohányzás vezeti, ami a tüdőrák és a krónikus légzőszervi betegségek fő okozója.