Az étrend-kiegészítők szerepe magas vérnyomás esetén

A magas vérnyomást csendes gyilkosnak is nevezik, mert sokszor hosszú ideig nincsenek tünetei, mégis súlyos következményekhez vezethet. Az életmód megváltoztatása és a természetes étrend-kiegészítők segíthetik a szövődmények megelőzését, kiegészíthetik a vérnyomáscsökkentők hatását.

Szerző: Dr. Gulyás Tamás | Lektor: Dr. Palik Éva

A magas vérnyomás betegségről bővebben a magas vérnyomásról szóló cikkünkben olvashat, ahol megtalálja a betegség pontos leírását és a normálisnak tartott vérnyomás értékeket is. A betegség lehet más kórállapotok következménye, de tartós fennállás esetén okozója is, például az erek falát érő folyamatosan fennálló nagyobb terhelés rontja az érelmeszesedés állapotát.

Okok

Általános vélekedés, hogy a magas vérnyomás oka 90%-ban ismeretlen. Ez azonban nem tejesen így van. Az esetek 5-10%-ában valóban található egyértelmű szervi ok. Ilyenek lehetnek egyes vesebetegségek, hormonális zavarok, daganatok, illetve érrendellenességek (pl.: aortaszűkület). A maradék 90%-ban hátterében valóban nem állapítható meg egyetlen ok, de számos olyan rendellenesség igen, amelyek helyrehozását követően a vérnyomás probléma is rendeződhet. Ide tartozik a stressz, illetve a stressz nem megfelelő kezelése. Nem véletlen, hogy a stresszkezelő technikák (pl.: jóga, thai chi stb.) önmagukban képesek lehetnek az állapot rendezésére, de akár egy háziállat simogatása is része lehet a terápiának. Ide tartoznak még a krónikus gyulladások, amelyek hátterében sokszor emésztési zavar, táplálékintolerancia áll, illetve számos anyagcsere-eltérés az enyhe ion- és sav-bázis eltérésektől a cukorbetegségig.

 

Hogy ki milyen mértékben reagál a különböző terápiákra, az genetikailag is meghatározott, illetve annak függvénye, hogy tényleg a valódi problémát orvosoljuk vagy sem. A túlzott nátriumbevitel is csak az arra hajlamos egyénekben okoz magas vérnyomást, így annak visszaszorítása sem minden esetben jelent megoldást.

Az étrend-kiegészítők hatása

Meg kell különböztetni a vérnyomás csökkentését célzó, illetve a szövődmények megelőzésére szolgáló összetevőket.

Ásványi anyagok

A legkézenfekvőbb összetevők, amiket érdemes számításba venni, a magnézium és a kálium, amelyek hiánya, illetve a kalciumhoz és nátriumhoz viszonyított aránya nagy mértékben befolyásolja a szív és az érfalak izomzatának funkcióját. A nagy nátrium- és kis káliumfelvétel egyértelmű összefüggést mutat a szív és érrendszeri halálozás fokozott kockázatával.

A megfelelő magnéziumszint kismértékben csökkenti a vérnyomást az alacsonyabb értékekhez képest, és csökkentheti a szövődményként kialakuló szívroham, illetve stroke kockázatát is. Magnéziumot étrend-kiegészítőkben is pótolhatunk 500-1000 mg napi bevitelig, de e felett orvosi kontroll szükséges. Nagy vizsgálatok alapján hatékonyabb a magnéziumban gazdag étrendre történő átállás, feltehetően azért, mert ilyenkor más, hasznos összetevők aránya is megnő. A magnéziumot a táplálkozással zöldségfélékből (zöld leveles zöldségek, kelkáposzta, kelbimbó, hüvelyesek), gabonafélékből és magvakból (dió, kesudió, mandula, dió) tudjuk pótolni, illetve tengeri moszatokból, halakból.

A nátriumfelvétel csökkentése és a káliumfelvétel növelése csökkentheti a magas vérnyomást és a szívbetegségek okozta halálozást. Kálium pótlása csak orvosi javaslatra szükséges, ha a káliumszintet csökkentő gyógyszereket szedünk, mert túladagolása életveszélyes lehet. Javasolt viszont az étrendben a nátrium-kálium arány változtatása. Javasolt lehet a csökkentett nátrium- és nagyobb káliumtartalmú sók használata. Emellett a kálium kiemelkedő forrásai a banán, citrusfélék és a zöldségek.

Növényi táplálékok

Táplálékaink közül a galagonya, a fokhagyma és az olívalevél rendelkezhetnek vérnyomáscsökkentő hatással. Ezeket és a belőlük készült étrend-kiegészítőket érdemes kipróbálni. Itt kell megemlíteni, hogy a galagonya az alacsony vérnyomást, vagy testhelyzetváltozásra (pl.: felállás) jelentkező vérnyomásesést is képes kivédeni - legalábbis egyes vizsgálatok erre engednek következtetni -, ami sokszor mellékhatása lehet a gyógyszeres terápiának.

Vitaminok

Étrend-kiegészítőkben a koenzim Q10 vérnyomáscsökkentő hatása használható ki, amely a szív teljesítőképességét is fokozza. Ez azért is érdekes, mert ennek a sejtanyagcserében fontos molekulának a szintje 30 éves kor felett csökken szervezetünkben. A koenzim Q10 termelődését egyes koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek gátolják, ezért ilyenkor fokozottabban érdemes ügyelni pótlására. Az ilyen gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező izomfájdalmak kezelésében is hatékony lehet.

A D-vitaminnak szintén szerepe lehet a vérnyomás szabályozásában – valószínűleg a kalcium-anyagcsere részeként – ugyanis azokon a területeken, ahol több a napfény, ez ritkább betegség, illetve az alacsony D-vitamin-szint növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A megfelelő D-vitamin-ellátottság számos egyéb betegség esélyét is csökkenti.

Zsírsavak

Végezetül meg kell említeni, hogy a magas vérnyomás szövődményeként kialakuló érelmeszesedés, érszűkület megelőzése szempontjából fontos az LDL-koleszterin oxidációval szembeni védelme, amely miatt javasolt az ómega-3 zsírsavak megfelelő mértékű felvétele, amelyek a trigliceridszint csökkentése mellett gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek.

Forrás: 123rf.com

További életmódi tanácsok

A testsúly csökkentése egyértelműen hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez. Ehhez a rendszeres testmozgás elengedhetetlen, amelynek anyagcsere-fokozó, stresszcsökkentő és az értónust csökkentő hatása önmagában is fontos tényező a vérnyomás szempontjából.

A megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás a fentiek értelmében közvetlenül is kedvező, nem beszélve a szövődmények megelőzéséről. Ehhez hozzátartozik az alacsony zsírtartalmú ételek fogyasztása és a só megszorítása.

 

Irodalom:

Murthy S. N., Rao N. S., Nandkumar B., Kadam A.: Role of naturopathy and yoga treatment in the management of hypertension. Complement Ther Clin Pract, 2010;17(1):9-12.

Schwickert M., Langhorst J., Paul A., Michalsen A., Dobos G. J.: Stress management in the treatment of essential arterial hypertension. MMW Fortschr Med., 2006;148(47):40-42.

Butler M. G.: Genetics of hypertension. Current status; J Med Liban, 2010;58(3):175-178.

Kanbay M., Chen Y., Solak Y., Sanders P. W.: Mechanisms and consequences of salt sensitivity and dietary salt intake. Curr Opin Nephrol Hypertens, 2011;20(1):37-43.

Kita S., Iwamoto T.: Mechanisms for linking high salt intake to vascular tone: role of Na(+) pump and Na(+)/Ca²(+) exchanger coupling. Yakugaku Zasshi, 2010;130(11):1399-1405.

Yang Q., Tiebin Liu T. et al.: Sodium and Potassium Intake and Mortality Among US Adults Prospective - Data From the Third National Health and Nutrition Examination Survey, ARCH INTERN MED, 2011;171(13):1183-1191.

Hempel B., Kroll M., Schneider B.: Efficacy and safety of a herbal drug containing hawthorn berries and D-camphor in hypotension and orthostatic circulatory disorders/results of a retrospective epidemiologic cohort study. Arzneimittelforschung, 2205;55(8):443-450.

Ried K., Frank O. R., Stocks N. P., Fakler P., Sullivan T.: Effect of garlic on blood pressure: a systematic review and meta-analysis. BMC Cardiovasc Disord, 2008;8:13.

Olive (Olea europaea) leaf extract effective in patients with stage-1 hypertension: comparison with Captopril. Phytomedicine, 2011;18(4):251-258.

Rosenfeldt F. L., Haas S. J. et al.: Watts: Coenzyme Q10 in the treatment of hypertension: a meta-analysis of the clinical trials Coenzyme Q10 and hypertension. Journal of Human Hypertension, 2007;21(4):297-306.

Wyman M.: Coenzyme Q10: A therapy for hypertension and statin-induced myalgia? Cleveland Clinic Journal of Medicine, 2010;77(7):435-442.